Operációs rendszerek

Jelen oldal a Miskolci Egyetem Programtervező informatikus BSc. szakhoz kapcsolódóan készült részben Dr. Vincze Dávid által leadott anyagok alapján.


Zárthelyi dolgozatok

1. Mi a processz, illetve processz kontextus? Mi az a lebego kontextus? (8p)

processz: a processz egy végrehajtási példánya egy párhuzamosságot nem tartalmazó végrehajtható programnak. A processz egy futó program-példány. Egy processz születik. Születése során, vagy születése után egy végrehajtható program betöltődik a memóriába és fut. Egy processz vetélkedik az erőforrásokért, időt használ, viselkedése dinamikus. Végül a processz megszűnik (exitál). Pongyolán megfogalmazva a processzben fut a program. A klasszikus processz egy szálon fut, a benne futó végrehajtható program nem tartalmaz párhuzamosságokat.

processz kontextus: adatstruktúrába rendezve minden olyan információ ami a processz futásához szükséges. Másképp: minden olyan információ, ami a rendszer számára szükséges, hogy a CPU-t a folyamatok között kapcsolja, ezzel biztosítva a processz számára azt a látszatot, hogy szekvenciálisan fut.

Ezek az információk:

  • program kódszegmensei
  • program adatszekciói
  • a processz feremtárai
  • azonosítási információk
  • állapot információ
  • stb...

Ezek az információk azonosítják, a processz által használt erőforrásokat és azt az instrukciót, amelynél a processz éppen fut. A processz kontextus többféle módon szemlélhető:

  • egyik:
    • hardver kontextus
    • szoftver kontextus
  • másik:
    • felhasználói szintű kotextus
    • rendszer szintű kontextus, aminek lehet
      • statikus része
      • dinamikus része

Lebegő kontextus a rendszer szintű kontextus dinamikus része: a regiszterek értékeit időnként maguk a regiszterek hordozzák, néha azonban le vannak mentve a valamilyen verembe.

2. Mi az, hogy SUID illetve SGID? Hogyan működik, hogyan lehet használni, hogyan lehet beállítani egy fájlon? (8p)

  • suid: set user identification
  • sgid: set group identification

A legtöbb esetben a valós és effektív tulajdonságok ugyanazok. A valós tulajdonságot a processz a szülőjétől örökli, vagy a szülője állítja be neki. Gyakran szükség van arra, hogy különleges többletjogokat biztosítsunk processzeknek valamilyen szabályozott módon (például: jelszócsere - mikor jelszót akarunk változtatni bele kell írni a jelszavakat tartalmazó fájlba, amire nincs jogosultság, mert akkor mindenkinek át lehetne írni a jelszavát. Megoldás: a kernel megengedi, hogy olyan processzeket kreáljunk, amelyeknek többletjoguk van.) Amikor egy ilyen programot futtatunk, a keletkezett processz valós tulajdonosai mi leszünk, hiszen a mi shellünkből indítottuk, annak tulajdonságait örökli. Az effektív tulajdonosa viszont az uid/gid lesz, ami a betöltendő program fájlhoz tartozik.

3. Mik es hogyan működnek az osztott memória kezelés rendszerhívásai? Írja le az osztott memória használatának lépéseit! (8p)

  • shmget() – készít egy osztott memória szegmenst
  • shmctl() – osztott memória szegmens kontrollálása
  • shmat() – a processz virtuális címtartományára leképzi az osztott szegmenst
  • shmdt() – megszünteti a leképzést

Az shmget() rendszerhívás kreál/asszociál egy adott key kulcsó osztott memória szegmenst, aminek a bájtokban mért hossza size. Az shmflg rendelkezik a hozzáférésekről és a kreálás/asszociálás szétválasztást oldjjuk meg vele. Egy nem negatív shmid azonosítót ad vissza siker esetén. Sikertelenség esetén -1-el tér vissza.

4. Mi az a CoW (Copy-on-Write), hogyan működik, hol lehet szerepe OS szemszögből? (4p)

Védelmi módszer az osztott memóriahasználatban. Példa: a gyermek taszk kontextusa majdnem teljesen megegyezik a szülőjével. Ha a gyermek nem módosítja a kontextusát, akkor a másolás felesleges, jobb megoldás, ha egyáltalán nem másolunk, inkább közösen lapkeretekre hivatkozna. Ha egyik taszk még is módosítani akarna a megosztott lapot, a memóriamenedzser lemásolja számára a kérdéses lapot új lapkeretbe, így meghagyva az eredeti lapkeretet.
A fork() rendszerhívásnál van szerepe.

5. Mitol virtualis a virtualis memoria (2 dolog)? (2p)

A virtuális memória a processz számára azt a képzetet kelti, hogy igen nagy címtartományt és memóriát kezelhet. Minden processznek igen nagy virtuális címtartománya lehet, ami egy vagy több résztartományból állhat. A virtuális címek virtuális memória cellákat címeznek. A virtuális cellákat a memóriamenedzselés biztosítja: a cellákat vagy a fizikai memória cellái, vagy a másodlagos memória (diszkek) cellái adják.

A taszképítés során virtuális címeket generálnak, a processzek kontextusában virtuális címeket találunk. A processz futása során dinamikus címleképzés van: a virtuális címeket a buszra kiadható fizikai címekké kell leképezni. A processznek nem kell törődnie azzal, hogy a hivatkozott vírtuális címhez tartozó cella jelenleg fizikai memória cella-e vagy a másodlagos tároló cellája-e. Utóbbi esetben a memóriamenedzser ki-be lapozást is végez, gondoskodik arról, hogy a virtuális memória másodlagos táron található része bekerüljön a fizikai memóriába. A virtuális memória jóval nagyobb mint a fizikai.

Pótzárhelyi dolgozatok

1.Hogyan van megvalósítva,hogy látszólag egyszerre több processz fut a rendszeren? Röviden jellemezzen 3 egyszerű ütemezési algoritmust!

Az egyik legfontosabb erőforrás, amiért a processzek vetélkednek, éppen a processzor lehet. Multiprogramozott rendszerben több processz létezhet egyidőben mint ahány processzor van: az operációs rendszer feladata, hogy biztosítsa a processzek számára a saját logikai processzort, üzemezze számukra a valódi processzor idejét, kapcsolja számukra a valódi processzort, gondoskodjon az elválasztott logikai processzorok állapotának megtartásáról. A klasszikus processz a dedikált logikai processzoron szekvenciálisan fut. A processz szemszögéből tekintett szekvencialitás a valóságban nem az.

Hogy mikor melyik processz kapja meg ténylegesen a CPU-t, arra több algoritmus is van.

Igénybejelentési sorrend szerinti kiszolgálás (first come – first served) egyszerű, könnyen megvalósítható algoritmus. A processz készletben létező processzek a beérkezésük sorrendjében kapnak kiszolgálást: ha egy előbb érkezett processz futásra késsszé válik, akkor ő kapja meg a processzort. Egyszerű, de nagy hátránya, hogy kialakulhat a convoy effect, hosszú ideig várakozhatnak processzek, míg egy cpu igényes processz a cpu lázas szakaszaival végez.

A legkisebb igényű először (shortest job first) régi, nagyon egyszerű időkiosztásos algoritmus.Ma is használják pl. printer spooling sorok kiszlgálására: itt könnyű kiszámolni, hogy a legkevesebb lap kinyomtatása lesz a legkevesebb idő.

Gond, hogy hogyan lehet megmondani, hogy az egyes munkák mennyi időt fognak igényelni. Válasz:

A régi kötegelt rendszerekben tapasztalati adatokból jól lehetett ezt becsülni, valamint az idősorozatokkal jellemezhető munkák várható idejének becslésére jó szokott lenn az öregedés (aging)becslési algoritmus.

aging algoritmus: tételezzük fel, hogy a,b,c munkák ismétlődve felmerülnek. Ismételt felmerülési idejük nem feltétlenül egyenlő. Valamely munka várható futási ideje a korábbi időiből becsülhető, a korábbi idők súlyozott összegéből vett átlaggal. Ezzel azt befolyásoljuk, hogy milyen arányban vegyük figyelembe az egyre régebbi értékeket. Az öregedés lényege: a régebbi idők egyre kisebb súllyal befolyásoljanak, egyre jobban felejtse l a rendszer a régebbi értékeket, korosodjanak.

még valami más, prioritásos algoritmus, roud-robin, ígéret vezérelt,

2.Hogyan működik a csővezeték IPC mechanizmusa? milyen idekapcsolódó rendszerhívások vannak és mire jók? Milyen lépésekben lehet használni?

Első megvalósításai fájlokon keresztül történt, a kommunikáló processzek szekvenciális végrehajtásával. A mai csővezeték megvalósítás jellemzői:

  • az implementáció lehet fájlokon keresztül, memórián át
  • FIFO jellegű
  • mindkét irányba mehetnek üzenetek (2 pipe)
  • amit beír egy processz, azt ki is olvashatja, kiolvasva az üzenet kikerül a csőből

A név nélküli cső (file, osztott memória, stb..) csak származás szerint egy processz családba tartozó processzek között lehetslges. A nyitott cső nyitott adatfolyamnak számít, a gyermek processzek öröklik a leíróját. A csővezetéken keresztüli kommunikáció szimmetrikus, aszinkron, adatküldéses, változó üzenetméretű.

3.Mi az, hogy SUID illetve SGID? Hogyan mukodik, hogyan lehet hasznalni, hogyan lehet beallitani egy fileon?

4.Mit jelent az, hogy könnyűsúlyú processz? Hol van ennek szerepe?

A folyamatok szekvenciálisak. Ez azt jelenti, hogy egy kijelölt processzoron futnak, egy proceszhez egy dedikált programszámláló regiszter tartozik, ami egyetlen helyre tud mutatni a program szövegben. A klasszikus processz egy szálon fut, a benne futó végrehajtható program nem tartalmaz párhuzamosságokat. Egy konkurens nyelven írt program futás közben több végrehajtási fonállal rendelkezhet. Párhuzamos programozási környezetben ezért a kokonkurens program futásközbeni neve sokszor a taszk név, a végrehajtási menet neve a fonál, vagy szál, vagy könnyűsúlyú processz.

5. Mitől virtuális a virtuálsi memória (2 dolog)?


Vizsgakérdések

Összesítve, csoportosítva

Fogalom és struktúra
Rövid fogalmak:
1. OS ISO fogalom
2. Kernel fogalma
3. System call fogalma
4. SVID, POSIX fogalma
5. Esemény fogalma
6. Maszkolható, nem maszkolható megszakítás

Hosszabbak:
1. OS fogalma, OS osztályozása
2. Kernel struktúra (három nézőpont). Funkcionális struktúra, Interface struktúra, Implementációs struktúra.
3. Programtechnikai megvalósítások
4. Események fogalma, fajtái és lekezelésük

Processz
Rövid fogalmak:
1. Processz fogalom
2. Processz tábla fogalma
3. PCB fogalma
4. Zombi processz
5. Context switch
6. I/O lázas, CPU lázas szakasz
7. Kiéhezés (starvation)
8. Prioritás.
9. Task, szál fogalmak.
10. IPC fogalma, célja.

Hosszabbak:
1. Processz kontextus fogalma, tartalma, osztályozása
2. Processz kontextus adatstruktúrái
3. Processz kontroll. Processz születése, befejeződése, élete.
4. Processz állapotok, állapotátmenetek, állapotok nyilvántartása
5. Processz ütemezés szintjei. Elvárások az ütemezővel szemben. Ellentmondások az elvárások között.
6. Ütemező döntési stratégiái. Összefüggés az állapotokkal. Ütemező feladatai.
7. Ütemező beavatkozásának technikai alapjai. Beavatkozási algoritmusok fajtái, jellemzésük.
8. Ütemező kiosztási algoritmusainak feladata. FCFS, SJF, RR algoritmusok ismertetése.
9. Klasszikus algoritmus működése egy konkrét számpéldával.
10. Ütemező kiosztási algoritmusok: Ígéret vezérelt, sorsjegyes algoritmus ismertetése.
11. Ütemező kiosztási algoritmusok: Általános prioritásos, többszintes prioritás soros ismertetése.
12. Ütemező kiosztási algoritmusok: VAX/VMS, UNIX kiosztási algoritmusok ismertetése.
13. Taszk, fonál, fonálkezelés.
14. Kommunikáció fajtái.
15. IPC mechanizmusok jellemzése.

Erőforrás kezelés
Rövid fogalmak
1. Spooling
2. Atomi instrukció.
3. Tevékeny várakozás
4. Tsl instrukció
5. Java synchronized utasítása.

Hosszabbak:
1. Erőforrások fajtái, kezelésük. Spooling technika.
2. Kölcsönös kizárás fogalma, problémái.
3. Konkurencia probléma ismertetése részletesen.
4. Kölcsönös kizárás megvalósításával kapcsolatos fogalmak, megvalósítással szembeni követelmények.
5. Kölcsönös kizárás megvalósításai: Peterson algoritmus, Tsl instrukció.
6. Szemaforok fogalma, működési elve, várakoztatás megvalósításai, atomiság megvalósítása.
7. Szinkronizációs problémák. Termelő-fogyasztó probléma ismertetése.
8. Holtpont fogalma, keletkezése, klasszikus „Ebédlő filozófusok esete”, egyszerű két erőforrásos példa. Holtpont kialakulásának feltételei.
9. Holtpont kezelése.

Memóriakezelés
Rövid fogalmak:
1. Overlay technika
2. Belső töredezettség
3. Külső töredezettség
4. Swapping
5. Lapkeret
6. Laphiba

Hosszabbak:
1. Memória mint erőforrás
2. Címkötődés probléma, címzés fajták
3. Fix partíciós memória kezelés.
4. Változó partíciós memória kezelés.
5. Lapozásos virtuális memória kezelés elve. Elhelyezés, nyilvántartás, címképzés, laphiba lekezelése, előnyei, hátrányai.
6. Munkakészlet koncepció, mennyiségi stratégiák, belapozási stratégiák, kilapozási stratégiák
7. Kilapozási algoritmusok számpélda.
8. Szegmentálásos virtuális memória kezelés. Elhelyezés, nyilvántartás, címképzés, szegmenshiba lekezelése, előnyei, hátrányai.
9. Szegmentálásos és lapozásos virtuális memória kezelés. Elhelyezés, nyilvántartás, címképzés, szegmenshiba lekezelése, előnyei, hátrányai.

IO kezelés, egyéb
Rövid fogalmak:
1. Eszközmeghajtó
2. Logikai diszk
3. Partíció, kötet
4. Jegyzék (Directory)
5. FAT
6. I-node
7. FCB
8. Link, hard link, szoft link
9. Mount
10. Authentication, authorization

Hosszabbak:
1. IO alrendszer felépítése.
2. File fogalma, file szervezési módok, file elérési módok, file típusok, file attribútumok.
3. Filerendszer megvalósítás feladatai. Megvalósítás fajták felsorolása. A folytonos allokáció ismertetése.
4. Láncolt listás allokáció index táblával (FAT) ismertetése.
5. I-node-os file allokáció ismertetése.
6. Reference Monitor modell. ACL, CL.
7. Unix egyszerűsített file védelmi rendszere. Setuid koncepció.

2010.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. Esemény fogalma
    • 2. PCB
    • 3. TSL instrukció
    • 4. Külső töredezettség
    • 5. FAT
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Processz ütemezés szintjei. Elvárások az ütemezővel szemben. Ellentmondások az elvárások között.
    • 7. Kölcsönös kizárás megvalósításával kapcsolatos fogalmak, megvalósítással szembeni követelmények.
    • 8. Lapozásos virtuális memória kezelés elve. Elhelyezés, nyilvántartás, címképzés, laphiba lekezelése, előnyei, hátrányai.
    • 9. Klasszikus ütemezési algoritmus működése egy konkrét számpéldával: SJF algoritmus szerint töltse ki!
      ProcessÉrkezésCPU igényKezdésBefejezésVárakozás
      p1010
      p2411
      p355
      p41520
      p51810
      p62212
      Átlagos várakozási idő:
2010. május 18.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. Belső töredezettség
    • 2. Kernel
    • 3. PCB
    • 4. Logikai diszk
    • 5. Tevékeny várakozás
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Processz kontextus fogalma, tartalma, osztályozása
    • 7. Holtpont fogalma, keletkezése, klasszikus "Ebédlő filozófusok esete", egyszerű két erőforrásos példa. Holtpont kialakulásának feltételei.
    • 8. I-node-os file allokáció részletes ismertetése.
    • 9. Kilapozási algoritmusok számpélda: FIFO kilapozási algoritmus szerint töltse ki!
      Lap12342156212376321236
      Lap
      1. lapkeret
      2. lapkeret
      3. lapkeret
      laphiba
2010. június 1.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. OS OSI definíció
    • 2. Context Switch
    • 3. Atomi instrukció
    • 4. Azonosítás-jogosultság (authentication-authorisation)
    • 5. Logikai diszk
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Ütemezési algoritmusok - általános prioritásos (prioritás fogalma, típusai), Multilevel Feedback Queue Scheduling
    • 7. Kernel programtechnikai megvalósítása (részei, hogyan kerül a vezérlés a kernelbe?)
    • 8. UNIX leegyszerűsített fájlvédelmi rendszere, SETUID koncepció
    • 9. Kilapozási algoritmusok számpélda: LRU kilapozási algoritmus szerint töltse ki!
      Lap
      1. lapkeret
      2. lapkeret
      3. lapkeret
      laphiba
2010. június 8.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. POSIX, SVID
    • 2. Context Switch
    • 3. Kiéhezés
    • 4. Tevékeny processz
    • 5. Link, szoft link, hard link
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Processz állapotok, állapotátmenetek, állapotok nyilvántartása
    • 7. Holtpont kezelése
    • 8. Munkakészlet koncepció, mennyiségi stratégiák, belapozási stratégiák, kilapozási stratégiák
    • 9. Klasszikus ütemezési algoritmus működése egy konkrét számpéldával: RR algoritmus szerint töltse ki, az időszelet 8!
      ProcessÉrkezésCPU igényKezdésBefejezésVárakozás
      p1
      p2
      p3
      p4
      p5
      p6
      Átlagos várakozási idő:
2010. június 15.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. OS ISO fogalom
    • 2. PCB
    • 3. FCB
    • 4. Mount
    • 5. Swapping
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Taszk,fonál, fonálkezelés
    • 7. Változó partíciós memória kezelés
    • 8. I-node-os file allokáció részletes ismertetése.
    • 9. Kilapozási algoritmusok számpélda: LRU kilapozási algoritmus szerint töltse ki!
      Lap
      1. lapkeret
      2. lapkeret
      3. lapkeret
      laphiba
2010. június 22.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. Process Table
    • 2. Spooling
    • 3. Context Switch
    • 4. FCB
    • 5. Authentication, Authorization
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Ütemező döntési stratégiái. Összefüggés az állapotokkal. Ütemező feladatai.
    • 7. Szegmentálásos és lapozásos virtuális memória kezelés. Elhelyezés, nyilvántartás, címképzés, szegmenshiba lekezelése, előnyei, hátrányai
    • 8. Láncolt listás allokáció indextáblával (FAT) ismertetése
    • 9. Kilapozási algoritmusok számpélda: LRU kilapozási algoritmus szerint töltse ki!
      Lap
      1. lapkeret
      2. lapkeret
      3. lapkeret
      laphiba
2011. május 26.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. SVID, POSIX
    • 2. Spooling
    • 3. TSL instrukció
    • 4. Tevékeny várakozás
    • 5. ...
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Ütemező döntési stratégiái. Összefüggés az állapotokkal. Ütemező feladatai.
    • 7. Processz állapotok, állapotátmenetek, állapotok nyilvántartása.
    • 8. I-node-os file allokáció részletes ismertetése.
    • 9. Kilapozási algoritmusok számpélda: LRU kilapozási algoritmus szerint töltse ki!
      Lap
      1. lapkeret
      2. lapkeret
      3. lapkeret
      laphiba
2011. június 2.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. OS ISO fogalom
    • 2. PCB
    • 3. Tevékeny várakozás
    • 4. Authentication, authorization
    • 5. Lapkeret
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Taszk, fonál fogalom, fonálkezelés.
    • 7. Ütemező beavatkozásának technikai alapjai. Beavatkozási algoritmusok fajtái, jellemzésük.
    • 8. Konkurencia probléma ismertetése részletesen. Fogalma, jelenség bemutatása egy példán, megoldás röviden.
    • 9. Láncolt listás allokáció index táblával (FAT) ismertetése. Blokkok elhelyezése, elhelyezés nyilvántartása, egy adott blokk visszakeresése a nyilvántartásból, előnyök, hátrányok.
    • 10. Klasszikus ütemezési algoritmus működése egy konkrét számpéldával: SJF algoritmus szerint töltse ki!
      ProcessÉrkezésCPU igényKezdésBefejezésVárakozás
      p1010
      p2411
      p356
      p4158
      p51810
      p6227
      Átlagos várakozási idő:
2011. június 9.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. Kernel
    • 2. I-node
    • 3. Overlay-technika
    • 4. Authentication, authorization
    • 5. FCB
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Taszk, fonál fogalom, fonálkezelés.
    • 7. Ütemező döntési stratégiái. Összefüggés az állapotokkal. Ütemező feladatai.
    • 8. Szemaforok fogalma, működési elve, várakoztatás megvalósításai, atomiság megvalósítása. Szemafor használata.
    • 10. Klasszikus ütemezési algoritmus működése egy konkrét számpéldával: RR algoritmus szerint töltse ki, az időszelet 7!
    • 9. Klasszikus ütemezési algoritmus működése egy konkrét számpéldával: SJF algoritmus szerint töltse ki!
      ProcessÉrkezésCPU igényKezdésBefejezésVárakozás
      p1010
      p2411
      p356
      p4158
      p51810
      p6227
      Átlagos várakozási idő:
2011. június 16.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. SVID, POSIX fogalma
    • 2. I-node
    • 3. Atomi instrukció
    • 4. Prioritás
    • 5. FCB
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Holtpont kezelése.
    • 7. Processz ütemezés szintjei. Elvárások az ütemezővel szemben. Ellentmondások az elvárások között.
    • 8. Reference Monitor modell. ACL, CL.
    • 9. Lapozásos virtuális memória kezelés elve. Elhelyezés, nyilvántartás, címképzés, laphiba lekezelése, előnyei, hátrányai.
    • 10. Klasszikus ütemezési algoritmus működése egy konkrét számpéldával: RR algoritmus szerint töltse ki, az időszelet 7!
      ProcessÉrkezésCPU igényKezdésBefejezésVárakozás
      p1010
      p2411
      p356
      p4158
      p51810
      p6227
      Átlagos várakozási idő:
2011. december 13.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. Processz tábla fogalma
    • 2. PCB fogalma
    • 3. Swapping fogalma
    • 4. IPC fogalma
    • 5. TSL instrukció
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Ütemező döntési stratégiái. Összefüggés az állapotokkal. Ütemező feladatai.
    • 7. Szemaforok fogalma, működési elve, várakoztatás megvalósításai, atomiság megvalósítása.
    • 8. Szegmentálásos virtuális memória kezelés. Elhelyezés, nyilvántartás, címképzés, szegmenshiba lekezelése, előnyei, hátrányai.
    • 9. I-node-os file allokáció ismertetése.
    • 10. Kilapozási algoritmusok számpélda: LRU kilapozási algoritmus szerint töltse ki!
      Lap
      1. lapkeret
      2. lapkeret
      3. lapkeret
      laphiba
2011. május 26.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
  • Kifejtendő kérdések:
2012. január 6.
  • Beugró kérdések (rövid fogalom meghatározások, 5-ből 3):
    • 1. PCB fogalma
    • 2. Tevékeny várakozás
    • 3. Belső töredezettség
    • 4. Link, hard link, szoft link
    • 5. Maszkolható megszakítás
  • Kifejtendő kérdések:
    • 6. Processz kontextus fogalma, tartalma, osztályozása
    • 7. Ütemező kiosztási algoritmusok: Általános prioritásos, többszintes prioritás soros ismertetése.
    • 8. Holtpont fogalma, keletkezése, klasszikus „Ebédlő filozófusok esete”, egyszerű két erőforrásos példa. Holtpont kialakulásának feltételei.
    • 9. I-node-os file allokáció ismertetése.
    • 10. Klasszikus ütemezési algoritmus működése egy konkrét számpéldával: SJF algoritmus szerint töltse ki!
      ProcessÉrkezésCPU igényKezdésBefejezésVárakozás
      p1
      p2
      p3
      p4
      p5
      p6
      Átlagos várakozási idő: